civil.rs

Az Európai Unió szerbiai állandó küldöttsége 2009 folyamán Szerbiai civil társadalmi szervezetek és az Európai Unió együttműködése megnevezéssel, projektumot indított, amely országunk civil szektora és az európai huszonhetek közötti tartós párbeszéd fejlesztésére irányul. E projektumra az IPA-eszközökből, amelyek valójában a csatlakozás előtti uniós támogatási alapok eszközei, az Unió 3,5 millió eurót különített el, amelyekkel a polgári társadalmi szervezetek projektumait kívánja támogatni. Ezek a térségben működő civil szektornak szánt visszafizetési kötelezettség nélküli eszközök.
A projektumról szólva Adriano Martins, a belgrádi uniós küldöttség helyettes vezetője elmondta, az Európai Unió be szeretné bizonyítani, hogy a szerbiai demokrácia erősítése mellett kötelezte el magát. Kiemelte továbbá: világosan kivehető a civil társadalomnak a szerbiai demokratikus hagyományokhoz és a reformok véghezviteléhez való aktív hozzájárulása. Elmondta, hogy az Unió megállapítása szerint a szerb hatalom mind nyitottabban viszonyul a nem kormányzati szervezetek véleményéhez. Leszögezte: a valódi demokratikus társadalom kialakítása előfeltételét képezi az országok uniós csatlakozásának, ez pedig lehetetlen az erős polgári társadalom hiányában.
Martins úr elmondta, igen bonyolult a civil társadalom projektumaira szolgáló uniós alapokból való eszközigénylés folyamata, mivel annak az átláthatóságot is szavatolnia kell. Igen szigorúaknak kell lennünk a pénz odaítélésekor, emelte ki Martins úr, majd pedig arra szólított fel minden társadalmi struktúrát, amely nem tartozik az államapparátushoz, tehát a szakszervezeteket, a fogyasztói, egyetemi hallgatói szervezeteket, üzleti társulásokat, nem kormányzati szervezeteket, művelődési, művészi és média asszociációkat, hogy nyújtsanak be kérelmet az uniós alapok eszközeinek megszerzésére.
Martins úr úgy értékelte, hogy pontosan a társadalom civil szektorának fejlődése a kulcsa a társadalom demokratikusabbá válásának, továbbá annak, hogy a Szerbia teljesíthesse az uniós tagjelölti kérelem benyújtásához szükséges feltételeket.
Minden ország maga határozza meg, mikor érik meg a pillanat a tagjelölti kérelem benyújtására. A benyújtást követően az Uniónak egy év áll rendelkezésére annak megítélésére, vagyis arra, hogy felmérje, és esetleg meghatározza a tárgyalások megkezdésének időpontját, emelte ki Adriano Martins. Hozzáfűzte még, hogy Szerbiának nem kell tökéletesnek lennie az uniós csatlakozáshoz, hiszen az Európai Unió egyetlen tagállama sem tökéletes és egyik sem teljesítette teljes mértékben az előírt követelményeket, ám állandóan küzd elérésükért.
Simon Ferenc, az állandó belgrádi uniós küldöttség tevékenységének vezetője azt hangsúlyozta, hogy az Unió számára különösen fontos a fenntartható párbeszéd kialakítása, mivel az Uniót is 27 különböző kultúra és nemzet alkotja, és ahhoz, hogy fennmaradhasson, az ezek közötti információcsere és együttműködés nélkülözhetetlen, ebben pedig a civil társadalomnak óriási szerep jut. Simon úr kiemelte még, hogy az Európai Unió 2002 óta 18 millió euróval támogatta a szerbiai civil szektort, majd pedig hozzáfűzte: a jelenlegi projektumra csak szerény 3,5 millió eurót különítettek el, mivel az alapok eszközei korlátozottak, a civil szektor pedig csak egy a sok közül, amelyet az Unió Szerbiában támogat.

Dušica Maticki